Miniszterelnök-helyettesi ígéret
A GKM rendelet változása már várható volt, hiszen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, úgy is mint az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke korábban már ígéretet tett arra a vadászoknak, hogy a lőfegyverek rendszeresen előírt műszaki vizsgáztatását el fogják törölni. Hát ezt sikerült is, de valahogy nem így kellett volna hozzányúlni a témához. Talán kicsit körültekintőbben, kicsit alaposabban és legfőképpen pontosabban fogalmazva. (Emiatt viszont nem a miniszterelnök-helyettest érdemes hibáztatni, hanem azt az apparátust, aki ilyen hihetetlen dilettáns módon szövegezte meg a politika által elvárt változtatást, nem figyelve például a kapcsolódó jogszabályokra. ? A szerk.)
Salátajogszabályba rejtett módosítás
A 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet csupán csekély mértékben módosította a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendeletet, de ez már jelentős zavart okozott mind a lőfegyvertartók, mind pedig a lőfegyver-kereskedők körében. Ennek legfőbb oka, hogy mindenki ? én is ? a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. r. módosítására vonatkozóan a 39/2012. (III. 12.) Korm. r.-tel végrehajtott módosításokra koncentrált, némi okkal, és elkerülte a figyelmet egy salátajogszabály, nevezetesen az országgyűlési őrséggel és a rendőrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 102/2012. (V. 18.) Korm. rendelet, mely egyrészt módosította a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés g) pontját az alábbi szövegre:
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
?g) köteles lőfegyverét, illetve a színházi fegyvert a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően, továbbá a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az ott megállapított időközönként.?
Tehát 2012. május 19. napjával törlésre került az alábbi szövegrész:
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni
ga) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően,
gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott hatályosság lejártakor, de legalább tízévenként,
gc) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
Másrészt viszont a Korm. r. módosítás korrigálta a Kaliber augusztusi számban a lábjegyzetben ***-gal jelzett számelírást.
Az NGM rendelet módosítja a GKM rendeletet a bevizsgálással kapcsolatban.
A 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet alapvetően kettő korábbi jogszabályhelyet változtatott meg, a 4. §-t és a
7. §-t, mely így már koherens a magasabb szintű jogszabállyal.
1. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
?4. § (1) Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha
a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva; vagy
b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgálóállomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.
(2) Nem kell vizsgálatra bemutatni a házilagos lőszerszereléssel és újratöltéssel előállított lőszert.?
2. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
?7. § (1) Már használatban lévő fegyvert ? a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ? a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni.
A lövőkészüléket kétévenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni, kivéve, ha a vizsgáló a tanúsítványban ennél rövidebb érvényességi határidőt határoz meg (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).
(2) A fegyvert vagy a lövőkészüléket javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és biztosítószerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően, valamint a fegyver, lövőkészülék megszerzése esetén ? a megszerzés előtt ? vizsgálatra be kell mutatni.
(3) A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket a (2) bekezdésben meghatározott esetekben kell vizsgálatra bemutatni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség a fegyver vagy a lövőkészülék javítása, fődarabcseréje, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és biztosítószerkezetén végrehajtott módosítása vagy helyreállítása esetén a javítást végzőt, a fegyver, lövőkészülék megszerzési szándéka esetén ? a felek eltérő rendelkezése hiányában ? a fegyvertől, lövőkészüléktől megváló személyt terheli.
(5) Amennyiben a fegyver vagy a lövőkészülék az időszakos vizsgálaton megfelel, a vizsgáló tanúsítást ad ki, amely tartalmazza, hogy a fegyver vagy a lövőkészülék a jogszerű használatra alkalmas.?
Sajnos hatályban hagyott pontok a 253/2004-ben
Mindezen változtatásokat persze annak tükrében célszerű szemlélni, hogy változatlanul hatályban maradt a 253/2004. ( VIII. 31.) Korm. r. 38. § (1) bek. j) pontja.
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja.
Tehát a sport- és vadászlőfegyverek mentesek az időszakos vizsgálat alól, de használni csak érvényes vizsgálati igazolásával lehet őket. Viszont most akkor is vizsgálatra kell elvinni, ha tulajdonosváltás történik, ami eddig nem volt kötelező Ezzel gyakorlatilag egyértelműen rosszabb helyzetbe hozzák a lőfegyvertartókat. Aki a fegyverét nem kívánja használni, csak tárolni a szekrényben, annak nem kell időszakos műszakira vinni. Megjegyzem, hogy az eddig sem volt követelmény a Legfőbb Ügyészség korábbi jogszabály-értelmezése szerint.
Egy körlevél mind fölött, egy körlevél kegyetlen
Ráadásul az NGM rendeletre erre rátett egy lapáttal az ORFK, amikor belső szabályozási rendszerében az alábbi tájékoztató kiküldésére utasította az alárendelt megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokat. (Kiemelések az eredeti szerint.)
?Tisztelt Cím!
Tájékoztatom a fegyverforgalmazókat, hogy 2012. június 26. napján hatályba lépett a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló módosított 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (továbbiakban: R.), melynek egységes végrehajtása érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás alapján a következőkre hívom fel szíves figyelmüket.
Megszerzés esetén a megszerzés előtt az értékesítésre vagy ajándékozásra szánt használatban lévő vadász- és sportlőfegyvert függetlenül attól, hogy érvényes műszaki tanúsítvánnyal rendelkezik, a megszerzés előtt, azaz a konkrét jogügylethez kapcsolódóan ismételten vizsgálatra kell bemutatni. A bemutatási kötelezettség a felek eltérő megállapodása hiányában a fegyvertől megváló személyt (tulajdonos, forgalmazó) terheli.
Megállapítható, hogy a már használatban lévő sport- és vadászlőfegyverek műszaki vizsgáztatás alóli R.-ben meghatározott mentessége javítás vagy tulajdonosváltás bekövetkezéséig áll fenn. Ezen fegyverek javítása vagy megszerzése (adásvétel, ajándékozás) esetén a műszaki vizsgáztatás alóli mentesség megszűnik és a fegyverek műszaki vizsgáztatásra történő ismételt bemutatása, azaz a fegyverek friss műszaki tanúsítvánnyal való rendelkezése az R.-ben meghatározottak szerint a konkrét jogügylethez (ajándékozás, adásvétel) kapcsolódva kötelezővé válik.
Kereskedő által engedélyes részére történő új fegyverek forgalmazása esetén az R. 7. § (2) bekezdésében előírt megszerzés előtt történő vizsgálatra bemutatási kötelezettség, a forgalmazás céljából már érvényes műszaki vizsgával rendelkező új fegyver esetében nem áll fenn. A fentiekből következik, hogy új fegyver vásárlása esetén a bevizsgálást igazoló tanúsítvánnyal rendelkező fegyvert ? ehhez a konkrét jogügylethez kötötten ? ismételt műszaki vizsgára nem kell bemutatni.
Abban az esetben azonban, ha a kereskedő használt fegyvert értékesít, a fegyver érvényes műszaki tanúsítványa esetén is az R. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az értékesíteni szánt fegyvert ? az adott megszerzési jogügylet előtt ? műszaki vizsgálatra kell bemutatni. A R. a megszerzéshez kapcsolódóan nem határoz meg konkrét időpontot, amennyivel korábban el kell végezni a műszaki vizsgáztatást, azonban figyelemmel arra, hogy a jogalkotó az adott lőfegyver megszerzéséhez kapcsolódóan új szabályként vezette be a megszerzéshez kapcsolódó vizsgáztatási kötelezettséget, a műszaki vizsgálatnak konkrétan az adott megszerzési jogügylethez kell kapcsolódnia.
A lőfegyver-kereskedő részére történő értékesítés vagy bizományosi értékesítés keretében történő átadása esetén ? az állásfoglalás szerint ? a megszerzéshez kapcsolódó vizsgáztatási kötelezettség nem áll fenn.
A lőfegyver-kereskedők közötti átadásra vonatkozóan hasonló szabályozás érvényes. A megszerzéshez kapcsolódó műszaki vizsgáztatást csak végfelhasználók részére történő értékesítés vagy végfelhasználók egymás közötti megszerzése során kell érvényesíteni.
A R. által biztosított mentesítés azonban a jogalkotó szándéka ellenére a 253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet 38. § (1) bek. j) pontjára figyelemmel nem teszi lehetővé a már használatban lévő lejárt műszaki tanúsítványú vadász- és sportlőfegyverrel rendelkező számára az ilyen lőfegyver használatát, amely miatt lejárt műszaki tanúsítvány esetén a már használatban lévő vadász- és sportlőfegyver használata sem lehetséges.
A fenti hivatkozott kormányrendelet és az R. rendelkezései közötti ellentmondás feloldása és a rendeletek összhangjának megteremtése érdekében jogszabály-módosító javaslat készül.
Kérem a fentiek tudomásul vételét, és gyakorlatban történő alkalmazását.?
A körlevéllel kapcsolatban nagy volt a felzúdulás, mert sokan még emlékeztek a 60/1992. (XI. 17.) AB számú alkotmánybírósági határozatra, mely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.-re hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette az ezen jogszabály garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratokat, körleveleket, útmutatókat, iránymutatásokat, állásfoglalásokat és egyéb informális jogértelmezések kiadását és az ezekkel való irányítás gyakorlatát. Csakhogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.-t úgy ahogy van kompletten megsemmisítette a 121/2009. (XII. 17.) AB határozat. Így aztán a megsemmisített jogszabállyal együtt ez erre hivatkozó AB határozat is átkerült a jogtörténeti tanszék hatáskörébe, vagyis csak akkor kell elolvasni, ha vizsgatétel és utána rögtön el is kell felejteni, mert csak fölösleges helyet foglal.
Az már egy másik ? elsősorban jogtechnikai, másodsorban államelméleti ? kérdés, hogy egy ágazati jogszabály értelmezésére mennyiben jogosult egy másik ágazat alrendszerének (országos hatáskörű szervének) vezetője, még akár abban az esetben is, ha ezzel az ágazati jogszabállyal nekik is lenne tennivalójuk. Álláspontom szerint semennyiben. Az NGM rendelettel módosított GKM rendelet értelmezésére kizárólag az NGM jogosult, nemhogy az ORFK, de szerintem még a BM sem.
Ezzel együtt az a kitétel, hogy ?a jogszabály a jogalkotó akarata ellenére nem teszi lehetővé? jogász szempontból meglehetősen érdekes. Alapvető tudnivaló ezen pályán ? függetlenül attól, hogy ki milyen jogászi területen tevékenykedik ?, hogy a jogszabályok értelmezése során ? kétséges esetben ? mindig a jogalkotó akaratát kell figyelembe venni. A jogalkotó akarata vagy közvetlenül (szövegszerűen) jelenik meg a jogszabályban vagy jogértelmezés útján kell oda eljutni. Tudományos tétel, hogy jogszabály-értelmezés három területen zajlik. Ezek közül az első a jogalkotói értelmezés, vagyis aki a jogszabályt megalkotta, megnyilatkozik abban a tekintetben, hogy miként is kell szavait értelmezni. A másik ilyen terület a bírói jogértelmezés, ahol a bíróságok az eléjük terjesztett ügyben hozott ítéletükben nyilvánítják ki, hogy álláspontjuk szerint mi a jogalkotó akarata. Harmadrészt pedig a jogtudományi értelmezés, mely átfogó jelleggel igyekszik kimunkálni a jogszabályból a jogalkotó akaratát.
A rendőrségnek nem osztottak lapot
Ha a rendőrség ezen három jogértelmezési körbe igyekszik belehelyezni önmagát, akkor már most jelzem, hogy igen nagy rájuk a zakó és ideje lenne visszavenni, mert ezen a téren Hatala tábornok úrnak senki nem osztott lapot. Ő egy országos hatáskörű (végrehajtó) szerv vezetője, akire a jogszabályok végrehajtása tartozik, nem pedig jogelméleti kérdések megoldása.
A GKM rendelet változása már várható volt, hiszen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, úgy is mint az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke korábban már ígéretet tett arra a vadászoknak, hogy a lőfegyverek rendszeresen előírt műszaki vizsgáztatását el fogják törölni. Hát ezt sikerült is, de valahogy nem így kellett volna hozzányúlni a témához. Talán kicsit körültekintőbben, kicsit alaposabban és legfőképpen pontosabban fogalmazva. (Emiatt viszont nem a miniszterelnök-helyettest érdemes hibáztatni, hanem azt az apparátust, aki ilyen hihetetlen dilettáns módon szövegezte meg a politika által elvárt változtatást, nem figyelve például a kapcsolódó jogszabályokra. ? A szerk.)
Salátajogszabályba rejtett módosítás
A 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet csupán csekély mértékben módosította a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendeletet, de ez már jelentős zavart okozott mind a lőfegyvertartók, mind pedig a lőfegyver-kereskedők körében. Ennek legfőbb oka, hogy mindenki ? én is ? a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. r. módosítására vonatkozóan a 39/2012. (III. 12.) Korm. r.-tel végrehajtott módosításokra koncentrált, némi okkal, és elkerülte a figyelmet egy salátajogszabály, nevezetesen az országgyűlési őrséggel és a rendőrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 102/2012. (V. 18.) Korm. rendelet, mely egyrészt módosította a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés g) pontját az alábbi szövegre:
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
?g) köteles lőfegyverét, illetve a színházi fegyvert a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően, továbbá a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az ott megállapított időközönként.?
Tehát 2012. május 19. napjával törlésre került az alábbi szövegrész:
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni
ga) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően,
gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott hatályosság lejártakor, de legalább tízévenként,
gc) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
Másrészt viszont a Korm. r. módosítás korrigálta a Kaliber augusztusi számban a lábjegyzetben ***-gal jelzett számelírást.
Az NGM rendelet módosítja a GKM rendeletet a bevizsgálással kapcsolatban.
A 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet alapvetően kettő korábbi jogszabályhelyet változtatott meg, a 4. §-t és a
7. §-t, mely így már koherens a magasabb szintű jogszabállyal.
1. § A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
?4. § (1) Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha
a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva; vagy
b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgálóállomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.
(2) Nem kell vizsgálatra bemutatni a házilagos lőszerszereléssel és újratöltéssel előállított lőszert.?
2. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
?7. § (1) Már használatban lévő fegyvert ? a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ? a Korm. r. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tízévenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni.
A lövőkészüléket kétévenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni, kivéve, ha a vizsgáló a tanúsítványban ennél rövidebb érvényességi határidőt határoz meg (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).
(2) A fegyvert vagy a lövőkészüléket javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és biztosítószerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően, valamint a fegyver, lövőkészülék megszerzése esetén ? a megszerzés előtt ? vizsgálatra be kell mutatni.
(3) A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket a (2) bekezdésben meghatározott esetekben kell vizsgálatra bemutatni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség a fegyver vagy a lövőkészülék javítása, fődarabcseréje, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és biztosítószerkezetén végrehajtott módosítása vagy helyreállítása esetén a javítást végzőt, a fegyver, lövőkészülék megszerzési szándéka esetén ? a felek eltérő rendelkezése hiányában ? a fegyvertől, lövőkészüléktől megváló személyt terheli.
(5) Amennyiben a fegyver vagy a lövőkészülék az időszakos vizsgálaton megfelel, a vizsgáló tanúsítást ad ki, amely tartalmazza, hogy a fegyver vagy a lövőkészülék a jogszerű használatra alkalmas.?
Sajnos hatályban hagyott pontok a 253/2004-ben
Mindezen változtatásokat persze annak tükrében célszerű szemlélni, hogy változatlanul hatályban maradt a 253/2004. ( VIII. 31.) Korm. r. 38. § (1) bek. j) pontja.
(A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy)
j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja.
Tehát a sport- és vadászlőfegyverek mentesek az időszakos vizsgálat alól, de használni csak érvényes vizsgálati igazolásával lehet őket. Viszont most akkor is vizsgálatra kell elvinni, ha tulajdonosváltás történik, ami eddig nem volt kötelező Ezzel gyakorlatilag egyértelműen rosszabb helyzetbe hozzák a lőfegyvertartókat. Aki a fegyverét nem kívánja használni, csak tárolni a szekrényben, annak nem kell időszakos műszakira vinni. Megjegyzem, hogy az eddig sem volt követelmény a Legfőbb Ügyészség korábbi jogszabály-értelmezése szerint.
Egy körlevél mind fölött, egy körlevél kegyetlen
Ráadásul az NGM rendeletre erre rátett egy lapáttal az ORFK, amikor belső szabályozási rendszerében az alábbi tájékoztató kiküldésére utasította az alárendelt megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokat. (Kiemelések az eredeti szerint.)
?Tisztelt Cím!
Tájékoztatom a fegyverforgalmazókat, hogy 2012. június 26. napján hatályba lépett a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló módosított 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet (továbbiakban: R.), melynek egységes végrehajtása érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás alapján a következőkre hívom fel szíves figyelmüket.
Megszerzés esetén a megszerzés előtt az értékesítésre vagy ajándékozásra szánt használatban lévő vadász- és sportlőfegyvert függetlenül attól, hogy érvényes műszaki tanúsítvánnyal rendelkezik, a megszerzés előtt, azaz a konkrét jogügylethez kapcsolódóan ismételten vizsgálatra kell bemutatni. A bemutatási kötelezettség a felek eltérő megállapodása hiányában a fegyvertől megváló személyt (tulajdonos, forgalmazó) terheli.
Megállapítható, hogy a már használatban lévő sport- és vadászlőfegyverek műszaki vizsgáztatás alóli R.-ben meghatározott mentessége javítás vagy tulajdonosváltás bekövetkezéséig áll fenn. Ezen fegyverek javítása vagy megszerzése (adásvétel, ajándékozás) esetén a műszaki vizsgáztatás alóli mentesség megszűnik és a fegyverek műszaki vizsgáztatásra történő ismételt bemutatása, azaz a fegyverek friss műszaki tanúsítvánnyal való rendelkezése az R.-ben meghatározottak szerint a konkrét jogügylethez (ajándékozás, adásvétel) kapcsolódva kötelezővé válik.
Kereskedő által engedélyes részére történő új fegyverek forgalmazása esetén az R. 7. § (2) bekezdésében előírt megszerzés előtt történő vizsgálatra bemutatási kötelezettség, a forgalmazás céljából már érvényes műszaki vizsgával rendelkező új fegyver esetében nem áll fenn. A fentiekből következik, hogy új fegyver vásárlása esetén a bevizsgálást igazoló tanúsítvánnyal rendelkező fegyvert ? ehhez a konkrét jogügylethez kötötten ? ismételt műszaki vizsgára nem kell bemutatni.
Abban az esetben azonban, ha a kereskedő használt fegyvert értékesít, a fegyver érvényes műszaki tanúsítványa esetén is az R. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az értékesíteni szánt fegyvert ? az adott megszerzési jogügylet előtt ? műszaki vizsgálatra kell bemutatni. A R. a megszerzéshez kapcsolódóan nem határoz meg konkrét időpontot, amennyivel korábban el kell végezni a műszaki vizsgáztatást, azonban figyelemmel arra, hogy a jogalkotó az adott lőfegyver megszerzéséhez kapcsolódóan új szabályként vezette be a megszerzéshez kapcsolódó vizsgáztatási kötelezettséget, a műszaki vizsgálatnak konkrétan az adott megszerzési jogügylethez kell kapcsolódnia.
A lőfegyver-kereskedő részére történő értékesítés vagy bizományosi értékesítés keretében történő átadása esetén ? az állásfoglalás szerint ? a megszerzéshez kapcsolódó vizsgáztatási kötelezettség nem áll fenn.
A lőfegyver-kereskedők közötti átadásra vonatkozóan hasonló szabályozás érvényes. A megszerzéshez kapcsolódó műszaki vizsgáztatást csak végfelhasználók részére történő értékesítés vagy végfelhasználók egymás közötti megszerzése során kell érvényesíteni.
A R. által biztosított mentesítés azonban a jogalkotó szándéka ellenére a 253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet 38. § (1) bek. j) pontjára figyelemmel nem teszi lehetővé a már használatban lévő lejárt műszaki tanúsítványú vadász- és sportlőfegyverrel rendelkező számára az ilyen lőfegyver használatát, amely miatt lejárt műszaki tanúsítvány esetén a már használatban lévő vadász- és sportlőfegyver használata sem lehetséges.
A fenti hivatkozott kormányrendelet és az R. rendelkezései közötti ellentmondás feloldása és a rendeletek összhangjának megteremtése érdekében jogszabály-módosító javaslat készül.
Kérem a fentiek tudomásul vételét, és gyakorlatban történő alkalmazását.?
A körlevéllel kapcsolatban nagy volt a felzúdulás, mert sokan még emlékeztek a 60/1992. (XI. 17.) AB számú alkotmánybírósági határozatra, mely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.-re hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette az ezen jogszabály garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratokat, körleveleket, útmutatókat, iránymutatásokat, állásfoglalásokat és egyéb informális jogértelmezések kiadását és az ezekkel való irányítás gyakorlatát. Csakhogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.-t úgy ahogy van kompletten megsemmisítette a 121/2009. (XII. 17.) AB határozat. Így aztán a megsemmisített jogszabállyal együtt ez erre hivatkozó AB határozat is átkerült a jogtörténeti tanszék hatáskörébe, vagyis csak akkor kell elolvasni, ha vizsgatétel és utána rögtön el is kell felejteni, mert csak fölösleges helyet foglal.
Az már egy másik ? elsősorban jogtechnikai, másodsorban államelméleti ? kérdés, hogy egy ágazati jogszabály értelmezésére mennyiben jogosult egy másik ágazat alrendszerének (országos hatáskörű szervének) vezetője, még akár abban az esetben is, ha ezzel az ágazati jogszabállyal nekik is lenne tennivalójuk. Álláspontom szerint semennyiben. Az NGM rendelettel módosított GKM rendelet értelmezésére kizárólag az NGM jogosult, nemhogy az ORFK, de szerintem még a BM sem.
Ezzel együtt az a kitétel, hogy ?a jogszabály a jogalkotó akarata ellenére nem teszi lehetővé? jogász szempontból meglehetősen érdekes. Alapvető tudnivaló ezen pályán ? függetlenül attól, hogy ki milyen jogászi területen tevékenykedik ?, hogy a jogszabályok értelmezése során ? kétséges esetben ? mindig a jogalkotó akaratát kell figyelembe venni. A jogalkotó akarata vagy közvetlenül (szövegszerűen) jelenik meg a jogszabályban vagy jogértelmezés útján kell oda eljutni. Tudományos tétel, hogy jogszabály-értelmezés három területen zajlik. Ezek közül az első a jogalkotói értelmezés, vagyis aki a jogszabályt megalkotta, megnyilatkozik abban a tekintetben, hogy miként is kell szavait értelmezni. A másik ilyen terület a bírói jogértelmezés, ahol a bíróságok az eléjük terjesztett ügyben hozott ítéletükben nyilvánítják ki, hogy álláspontjuk szerint mi a jogalkotó akarata. Harmadrészt pedig a jogtudományi értelmezés, mely átfogó jelleggel igyekszik kimunkálni a jogszabályból a jogalkotó akaratát.
A rendőrségnek nem osztottak lapot
Ha a rendőrség ezen három jogértelmezési körbe igyekszik belehelyezni önmagát, akkor már most jelzem, hogy igen nagy rájuk a zakó és ideje lenne visszavenni, mert ezen a téren Hatala tábornok úrnak senki nem osztott lapot. Ő egy országos hatáskörű (végrehajtó) szerv vezetője, akire a jogszabályok végrehajtása tartozik, nem pedig jogelméleti kérdések megoldása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése